Ebben az írásomban arra szeretnék rávilágítani, hogy a glutén tartalmú gabonák többféle kórkép esetén tudnak problémát okozni, ráadásul nem mindig a glutén, hanem egyéb kísérő anyagok provokálják a problémát.
Cöliákia
A gluténhez kapcsolódó legrégebben leírt betegség a lisztérzékenység, tudományos nevén cöliákia. Ebben az esetben a glutén következtében a szervezetben egy autoimmun folyamat indul be. Ennek során a páciens saját szervezete ellen termelődnek gyulladásos vegyületek, úgynevezett antitestek, amik szövődmény állapot kialakulásához vezetnek. Ilyen szövődmény szinte bármilyen betegség lehet. Tünetmentes is lehet, de tünetei leggyakrabban felszívódási zavarok (pl krónikus vashiány), puffadás, hasmenés/székrekedés, fáradékonyság, fogékonyság a fertőzésekre, fájdalmak, stb. A cöliákia diagnózisát gasztroenterológus állítja fel, melynek során specifikus laborértékeket (transglutamináz IgA/IgG, endomysium antititer IgA), valamint vékonybélből vett szövettani vizsgálatot (Marsh 2-3 érték) és a klinikai tüneteket veszi figyelembe. Fontos, hogy a mindennapos étrendnek legalább 6 heten át tartó glutén tartalmú ételeket kell tartalmazni a diagnózis felállítása során, mert ennek hiányában eltűnnek az ellenanyagok és a bélgyulladás. A gluténmentes étrend megoldást jelent rendszerint a problémára, itt szigorúan nyomokban kerülni kell a glutén elfogyasztását. Az étrend élethosszig tartó gluténkerülés. Ha a glutén kivonása következtében eltolódik az élelmiszerek egészséges egyensúlya, akkor hiányállapot, kóros fogyás vagy hízás alakulhat ki, így egészségtelenebbé válhat az étrend, ahogy a dietetikai oktatás nélkül maradt cöliákiásokon végzett felmérések is igazolják.
Nem-cöliákiás glutén szerzitivitás (NCGS)
A legfrissebb tudományos megközelítések alapján már a cöliákiás gluténzavaron kívül elismerik az úgynevezett nem-cöliákiás glutén szenzitivitást is (NCGS). Ebben az esetben nincsenek emelkedett értékek a cöliákiától eltérően, csupán a betegek 56%-ában az anti-gliadin IgG mutat emelkedett értéket. Továbbá a szövettani eredmény maximum Marsh 1 értéket mutatja. Sajnos mai napig nem találtak egyértelmű diagnosztikai eszközt az NCGS diagnosztizálásához, csupán a társbetegségek kizárását és a gluténmentes diéta során a javulás számít meghatározónak. Jellemző tünetek a hasfájás, puffadás, hasmenés/székrekedés, fáradtság, zsibbadtság, szorongás, depresszió, fertőzésekre fogékonyság, fájdalmak stb. Maga a betegség során az sem egyértelmű, hogy a glutén, az egyéb fehérjék, mint az alfa-tripszin inhibitor vagy a búza agglutinin, a fruktán alapú szénhidrát vagy ezek együttesen váltják ki a tüneteket. A gluténmentes diéta során a nyomokbani bevitel a legtöbb betegnek jellemzően nem okoz problémát. A diéta az esetek egy részében évek múlva elhagyható, míg másoknál nem. Ha a glutén kivonása következtében eltolódik az élelmiszerek egészséges egyensúlya, akkor hiányállapot, kóros fogyás vagy hízás alakulhat ki, így egészségtelenebbé válhat az étrend, amire a dietetikai konzultációkor különösen figyelni kell.
Gluten ataxia
Ez egy kevésbé vizsgált kórkép, melynek során szédülés, bizonytalanság érzet, későbbi fázisában járási és koordinálási nehézség jelenik meg. Az agyban lévő Purkinje-sejteket támadja meg a szervezet glutén hatására, hasonló autoimmun folyamatként, mint a cöliákia esetén, viszont a mechanizmusa eltér attól. Ha nem korán fedezik fel a kórképet, akkor akár visszafordíthatatlan is lehet az állapot.
Dermatitis herpetiformis
Glutén hatására egy jellegzetes bőrgyógyászati kórképet jelent, aminél a bélbolyhok elsorvadása a cöliákiától eltérően nem jellemzőek. Itt is glutén étrendből történő kiiktatása megoldja a problémát, de néhány esetben szteroidos kezelés is szükségessé válhat.
Búzaallergia
A búzaallergia során jellemzően a betegek nem a gluténra, hanem más fehérje komponensre reagálnak immunreakciókkal, mint például az alfa-tripszin inhibitorra. Ennek során nem autoimmun jellegű gyulladás alakul ki, eltérően a cöliákiától, hanem az allergiák egy részéhez hasonlóan búza IgE jelenik meg a vérben, ami gyulladást okoz. Ebben az esetben csupán a búza okoz panaszokat, míg a többi glutén tartalmú gabona (rozs, árpa) nem vált ki tüneteket. Ebben az esetben nem csak a táplálkozás során elfogyasztott búza, hanem a bőrrel való érintkezése, a levegőből történő belégzése is provokálhat tüneteket. Gyakoriak az emésztőrendszeri tünetek, az asztma, a bőrreakció, szájüregi tünetek. A gluténmentes termékek egy része nem fogyasztható, mint például a gluténmentes búzakeményítő.